Korsós Ágnes
1 Ft
Korsós Ágnes
1 Ft
Azért hoztam létre ezt a kategóriát, mert hiszek abban, hogy minden alkotás mögött ott van egy ember – és én ezt nem akarom elrejteni.
Sokszor mondják, hogy egy alkotó „eladja önmagát”. Én ezt nem kerülgetem. Igen – minden munkámmal adok magamból. Nem csak egy tárgyat készítek, hanem egy darabot abból, aki vagyok. És ezt vállalom.
A történet kezdete
Első fejezet: Falu
Régóta készülök erre a pillanatra.
Az első kapszulakollekcióm nem csupán egy új ékszersorozat. Ez az első fejezete annak a történetnek, amelyet az alkotásaimmal szeretnék elmesélni.
Huszonöt év tanulás, kitartás, kudarc, újrakezdés és végtelen kíváncsiság vezetett idáig. Ez idő alatt megtanultam, hogy az alkotás nemcsak szakma, hanem életforma. Olyan út, amely minden nap türelmet, figyelmet és alázatot kíván.
Természetesen szeretném, ha egyszer sokan viselnék az ékszereimet. Szeretném, ha az alkotás nemcsak a hivatásom, hanem biztos alapja is lehetne az életemnek. De ennél is fontosabb számomra, hogy olyan márkát építsek, amely mögött valódi történetek és valódi ember áll.
Nem szeretnék szerepet játszani. Hiszem, hogy a hitelesség nem tökéletességet jelent, hanem őszinteséget.
Sokat kell még tanulnom – nemcsak az alkotásról, hanem a vállalkozásról, a marketingről és arról is, hogyan juttathatom el a munkáimat azokhoz, akik értékelik őket. Ez ugyanúgy része az útnak, mint annak idején az első kifűrészelt vagy elsőként elrontott ékszer. Hiszek abban, hogy a türelem és a kíváncsiság mindig meghozza a gyümölcsét.
Hálás vagyok mindenkinek, aki valaha bizalmat szavazott nekem. Minden megvásárolt ékszer, minden kedves üzenet és minden támogatás hozzájárult ahhoz, hogy ez a történet most elkezdődhessen.
Az első fejezet címe: Az én kis falum.
Ez a kollekció arról a vidéki környezetről szól, amely ma az otthonom. Arról, hogyan formál bennünket egy hely, hogyan kezdünk másként figyelni a természetre, az évszakokra és saját magunkra.
Falura költözve azt hittem, közelebb kerülök a természethez. Aztán rájöttem, hogy a természet közelsége nem magától értetődő. Sokszor mindent irányítani szeretnénk: rövidre nyírjuk a füvet, kiirtjuk a vadnövényeket, ellenségként tekintünk minden bogárra. Közben pedig éppen azt veszítjük el, amitől egy kert, egy táj vagy akár az ember igazán élő.
Ezekből a megfigyelésekből születnek az ékszereim és a porcelán figuráim. Nem egyszerű dísztárgy
Sokszor mondják, hogy egy alkotó „eladja önmagát”. Én ezt nem kerülgetem. Igen – minden munkámmal adok magamból. Nem csak egy tárgyat készítek, hanem egy darabot abból, aki vagyok. És ezt vállalom.
A történet kezdete
Első fejezet: Falu
Régóta készülök erre a pillanatra.
Az első kapszulakollekcióm nem csupán egy új ékszersorozat. Ez az első fejezete annak a történetnek, amelyet az alkotásaimmal szeretnék elmesélni.
Huszonöt év tanulás, kitartás, kudarc, újrakezdés és végtelen kíváncsiság vezetett idáig. Ez idő alatt megtanultam, hogy az alkotás nemcsak szakma, hanem életforma. Olyan út, amely minden nap türelmet, figyelmet és alázatot kíván.
Természetesen szeretném, ha egyszer sokan viselnék az ékszereimet. Szeretném, ha az alkotás nemcsak a hivatásom, hanem biztos alapja is lehetne az életemnek. De ennél is fontosabb számomra, hogy olyan márkát építsek, amely mögött valódi történetek és valódi ember áll.
Nem szeretnék szerepet játszani. Hiszem, hogy a hitelesség nem tökéletességet jelent, hanem őszinteséget.
Sokat kell még tanulnom – nemcsak az alkotásról, hanem a vállalkozásról, a marketingről és arról is, hogyan juttathatom el a munkáimat azokhoz, akik értékelik őket. Ez ugyanúgy része az útnak, mint annak idején az első kifűrészelt vagy elsőként elrontott ékszer. Hiszek abban, hogy a türelem és a kíváncsiság mindig meghozza a gyümölcsét.
Hálás vagyok mindenkinek, aki valaha bizalmat szavazott nekem. Minden megvásárolt ékszer, minden kedves üzenet és minden támogatás hozzájárult ahhoz, hogy ez a történet most elkezdődhessen.
Az első fejezet címe: Az én kis falum.
Ez a kollekció arról a vidéki környezetről szól, amely ma az otthonom. Arról, hogyan formál bennünket egy hely, hogyan kezdünk másként figyelni a természetre, az évszakokra és saját magunkra.
Falura költözve azt hittem, közelebb kerülök a természethez. Aztán rájöttem, hogy a természet közelsége nem magától értetődő. Sokszor mindent irányítani szeretnénk: rövidre nyírjuk a füvet, kiirtjuk a vadnövényeket, ellenségként tekintünk minden bogárra. Közben pedig éppen azt veszítjük el, amitől egy kert, egy táj vagy akár az ember igazán élő.
Ezekből a megfigyelésekből születnek az ékszereim és a porcelán figuráim. Nem egyszerű dísztárgy
